14.Gyilkos

Az ember azt hinné, hogy a Játékmesterek a mutáns kísérlet után egyből újabb és újabb természeti csapásokat zúdítanak ránk, de sajnos csalódni kell. Ugyanis majdnem egy hét telt el a mutánstámadás óta és az óta semmi nem történt. Senki nem halt meg. Egyszer összefutottunk a hivatásosokkal, de csak mi láttuk őket. Azóta pedig még csak nem is merészkedünk a közelükbe. Fallon teljesen felépült és mivel jobb dolgunk nem volt gyakorolni kezdtünk. Kicsit pontosabban célzunk most már mindketten. Én íjjal és késsel egyaránt Fallon meg inkább késsel. A bőségszarutól elhoztuk az összes kést és tőrt így fölényben érezzük magunkat. Van olyan, hogy a fenyvesben kószálunk és vadászgatunk vagy gyűjtögetünk, de olyan is van, hogy a forrásnál beszélgetünk és táncolunk. Fallon mondta, hogy láttak táncolni a lavina előtt és könyörgött, hogy tanítsam meg. Jelenleg az aréna szélén vagyunk, és egy fába gyakoroljuk a késdobálást.
- Utolsó! - emelem a magasba a késemet. Fallon kinyújtott lábbal a napba hunyorog és mosolyog. Bemérem a távolságot, célzok és elhajítom a kést. Beletúrok a hajamba és lehuppanok Fallon mellé.
- Szerinted mikor fognak minket összeterelni, hogy megöljük egymást? - kérdezi Fallon, de még mindig a napba néz. Vállat vonok és kiveszek a táskámból egy zacskót, amit bogyós gyümölcsök tárolására használok. Fallon felé tartom a zacskót, aki kivesz egy marékkal és elkezdi a szájába dobálni azokat. Egész jó idő van ahhoz képest, hogy tajga éghajlaton vagyunk. Szerintem van vagy 17 fok. A fákon egy kis madárka ugrál és csivitel. A könnyű szellő belefújja kiengedett hajamat a szemembe. A hajam csikizi az arcomat ezért nevetve visszatűröm a fülem mögé. Fallon rám mosolyog és beszélni kezd. A tesójáról és a családjáról esik szó. Átkulcsolom a kezemmel a térdemet és ráhajtom a fejemet. Fallon kérdőn néz rám, amiből arra következtetek, hogy kérdezett valamit.
- Tessék? - kapom fel a fejemet egyből és elszégyellem magamat. Fallon lehajtja a fejét.
- Jóban vagy Katniss Everdeennel? - kérdezi meg újra. Ez most felér egy halálos ítélettel. Bár Snow elnök csak addig figyelte Katnisst amíg tartott a dicsősége, mert utána jött az új viadal és arra kezdett koncentrálni tudom, hogy most a kis székében feszülten várja, hogy válaszoljak a kérdésre.
- Miért? - ennél jobbat nem mondhatok. Fallon végighúzza a kezét a földön.
- Láttalak titeket a kiképzésen. Olyan jó a kapcsolatotok látszik. - vonja meg a vállát és az ölébe ejti a kezét. Elhúzom a számat. Katniss többször is, amikor együtt mutatkoztunk megölelt és beszélgetett velem. Ahogy Peeta is. A pulcsim ujját kezdem igazgatni. Felpillantok az égre és remélem, hogy most vesz egy kamera. Olyan arcot vágok amiből Katniss tudni fogja, hogy amit most készülök mondani hazugság. Lelki szemeim előtt megjelenik Katniss, Peeta, Effie és Haymitch, ahogy ülnek a tévé előtt és most mindegyik azt várja, hogy mit mondok.
- Csak a mentorom. - tépek ki egy adag füvet a földből és elszórom a lábamon. Fallon szemöldöke összeszalad. Oké ennél hihetőbb előadást is nyújthattam volna. Amúgy meg nem mindegy? Már így is megkockáztattam az életemet, amikor felrobbantam, amikor megsirattam Ulricát, amikor elmondtam Fallonnak, hogy a Kapitólium bábja vagyok és satöbbi, satöbbi. Napestig sorolhatnám ezeket a halálos ítéleteket.
- Az én mentorom nem foglalkozott velem ennyit. - szólal meg néhány perc elteltével Fallon. - Persze segített nekem meg minden, de inkább Geraint foglalkoztatta. - rázza meg a fejét és hanyatt fekszik a földön. Egy ideig bámulok ki a fejemből és elmosolyodom. Most először jól érzem magamat a viadalon. Lehet, hogy lesíeltem a hegyről Ulricával de Fallonnak meg már kétszer is megmentettem az életét. Vele élvezet a viadal. Most megállítanám az időt és örökké itt maradnék ezzel a kislánnyal. Vagy új szabály hozatnék, hogy vele nyerhessem meg a viadalt. Akkor megkeresném a hivatásosokat és lekaszabolnám őket. Aztán Nasht és a négyes lányt is. Nasht nem lenne szívem megölni ezért inkább őt is magamhoz venném. Hirtelen elkomorodom. Nash. Ha nyerni akarok őt is meg kell ölnöm. Katniss meg Peeta lehet, hogy együtt nyerték meg a viadalt, de ezt többet tutira nem hagynák! Mintha ezer kést szúrnának, a mellkasomba úgy érzem magamat. Életem szerelme meg fog halni, hogy kijuthassak ebből a bezárt ketrecből.
- Menjünk a forráshoz. - kapom a táskáimat és a tegezt a hátamra. Fallon értetlenül felcuccol és jön velem. A forráshoz érve ledobom a holmimat közvetlenül a partra és letérdelek a víz elé. Többször is megmosom az arcomat, amikor valami különös hangra eszmélek. Nyögések. Halálos nyögések. Halálra vártan megfordulok és legszívesebben elájulnék a látványtól. Clodagh a második körzetből kezeivel átfogja Fallon nyakát és egy kést szorít a fejéhez.
- Mi van felrobbant lány? - kacag fel sátánian. - Félsz, hogy megölöm a kis barátnődet? - csücsöríti le vaskos ajkait. Megremegek a gondolattól, hogy Fallon meghal. Az előbb még ott ültünk az erdőben és elvoltunk most meg életveszélyben van. Clodagh végighúzza a kés élét Fallon arcán. A lány felnyög és vérezni kezd a sebe. Mintha én lennék Fallon átérzem a fájdalmát és megremeg a térdem. A földre zuhanok Clodagh pedig hangosan felnevet.
- Nézz ide felrobbant lány! - kiabálja. Felkapom a fejemet. Fallon csillogó barna szemei engem keresnek. Ennyit mond;
- Szeretlek Chanel! - azzal Clodagh elvágja a torkát és holtan a földre esik. Az ágyú eldörren, én meg fel sem fogom, mi történik körülöttem. Csak azt, hogy futnom kell. De a lábaim ólomsúlyként a földhöz kötnek, és nem engednek nekem mozgást. Clodagh letörli a vért a késéről és felém lép. Egész egyszerűen a földhöz nyom. A kést a nyakamhoz szorítja és végigpasztázza az arcomat.
- Most pedig téged is megöllek. - mosolyog és felemeli a kést. Lehunyt szemmel várom a halált, de semmi nem történik. Kinyitom a szememet és egy felém tornyosuló árnyékot fedezek fel. Meghallom az ágyút. Nem haltam meg. De akkor ki? Felülök a földről és megpillantom a halott Clodaghot. Megmentőmre nézek és eláll a lélegzetem. Nash megmentette az életemet. A kezét nyújtja és felsegít a földről. Magamhoz veszem a holmimat és elindulok utána. Nem tudom, mennyit megyünk csak azt, hogy félek. Rettenetesen félek. Négyen maradtunk. Négyen. Egy kitaposott ösvényre lépünk és elindulunk rajta. Az ösvény a bőségszaruhoz vezet. Egy göndör, ijedt, szőke lány ücsörög a tűz mellett.
- Megtaláltam. Megölték a lányt és őt is megakarták. - mondja Nash a lánynak. Felém pillant én meg értetlenül állok. Az íjamat szorongatom, és a szarut bámulom.
- Ülj le. - mondja kedvesen és lenyom a földre. - Saoirse vagyok, esetleg ha nem tudnád. - simítja kezét a vállamra. Egész kedves lány. Én meg meg akartam ölni. Bólintok, és hirtelen folyni kezdenek a könnyeim. Meghalt. Fallon meghalt. Nincs többé. Kész vége! A tenyerembe temetem az arcomat és felsikítok. Meghalt! Én öltem meg. Ha nem mondom, hogy menjünk, a forráshoz akkor most még élne. A nyakamhoz nyúlok és valami végigfolyik a kezemen. Vér. Saoirse felemeli a fejemet és lefertőtleníti a sebemet. Tesz rá valami ragacsos izét és elmosolyodik. Fallon nyakláncát szorongatom a kezemben. Valamikor estefelé járhat, amikor felcsendül a himnusz. Óvatosan felemelem a fejemet és meglátom a címert. Clodagh képe jelenik meg aztán Falloné. Erősebben szorongatom a nyakláncot miközben Saoirse és Nash beszélgetését hallgatom. Azt beszélik, hogy négyen vagyunk. Én, ők ketten és...Rochelle. A kis tizenhárom éves lány, aki önként jelentkezett a nővére helyett. Aki egy kis hárpia és senki nem várja haza. Én akarom megölni. Ha már a másik hivatásos lányon nem rajta még bosszút tudok állni!
- Én akarom megölni a maradék lányt! - kiabálom. Nash mellém ül és átöleli a vállamat.
- Te fogod megölni. - simogatja meg a hajamat. - Megígérem.

Az egyik legnehezebben megírt részt hozom ma már másodjára. Megérdemlitek a dupla részt :) Szóval ezt a legnehezebb most írnom, de halottak: Clodagh Obrien és Fallon Stafford. Bevallom én is sírni kezdtem, amikor megírtam a kislány halálát. Holnap vagy utána jön a rész és be kell jelentenem valamit. A viadalból még három rész van hátra a történetből pedig nyolc. Már elkezdtem írni a második évadot és higgyétek el nagyon jó lesz az is. Várom a komikat és a pipákat. Lots of Love Reni Everdeen :)